Endometriózis, fájdalom és szexualitás – kérdések és lehetőségek

2018. május 05. - Női Egészségért

kep.jpgAz endometriózis esetén megjelenő két fő tünet – a fájdalom és a meddőség – már előtérbe helyezi a címben szereplő témák összefüggéseit. Mind a betegséghez kapcsolódó fájdalomtünetek, mind a termékenységi nehezítettség komoly fizikai és mentális terhet, s ezzel összefüggésben alacsonyabb egészséggel összefüggő (szexuális) életminőséget jelenthetnek az érintettek életében (Gao és mtsai., 2006; Jia, Leng, Shi, Sun, & Lang, 2012).

A tudományos közlemények a 2000-es évektől egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az endometriózis és a szexualitás–reproduktivitás kapcsolatának vizsgálatára, sőt egyes tanulmányok „beszélő” címekkel (Több, mint csak rossz szex, More than just bad sex (N. Fritzer és mtsai., 2013); A szerelem fájdalmas? Love is pain? (N. Fritzer & Hudelist, 2017); Amikor a szerelem fáj. When love hurts. (Barbara és mtsai., 2017)) hívják fel a figyelmet a terület kiemelt fontosságára. Ezen tanulmánycímek érzékenyen mutatják be az endometriózis egészséges szexuális életre gyakorolt negatív hatását, amely kapcsán Lone Hummelshoj, az Endometriózis Világszervezetének (World Endometriosis Society (WES)) elnöke is felszólalt. Hummelshoj üzenete mentén a szexuális kérdésekről – klinikai és orvosi színtereken is – beszélni kell, mivel ha a szexualitás fájdalmas, az probléma, amivel foglalkozni kell (Hummelshoj, De Graaff, Dunselman, & Vercellini, 2014).

Az „Együtt könnyebb” Női Egészségért Alapítvány szervezésében 2017-től kezdve figyelmet szentelünk annak, hogy a szexualitás egy megbeszélhető téma legyen az endometriózis ellátása és szupportív segítése során, ahogyan erre az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) által közölt reproduktív egészségjogok is felhívják a figyelmet. Ezen jogok kitérnek arra, hogy minden személyt megillet a kielégítő, biztonságos és élvezetes szexuális élet megléte. Ugyanakkor az endometriózis szakirodalmában közölt kutatási eredmények alapján az endometriózisban érintettek körében ezen jogok sok esetben sérülnek.

A fájdalmas szexuális együttlétek (dyspareunia) az érintettek 53.2–54.7 százalékára jellemző (Schliep és mtsai., 2015), vagyis minden másik endometriózisban érintett nő esetén a szexualitáshoz fájdalom kapcsolódik a mindennapok során. A legmagasabb fájdalomélmények a szexuális együttlétek alatt és azokat követően jelentek meg, ennek hátterében áll, hogy az endometriózis szövetek a behatolás során közvetlen vagy közvetett nyomás alá kerülhetnek.

A dyspareunia általános következménye lehet – érthetően – az együttlétek számának és a szexuális élettel való elégedettség csökkenése – mindez a rendszeresen megjelenő, szexualitáshoz köthető fájdalom miatt. Mind a klinikai gyakorlatban, mind a szakirodalomban megjelennek olyan esetek, amely során szexuális averzió is megjelenhet, ami a szexuális élet teljes elutasítását, attól való visszavonulást jelenti. Felidézve az endometriózis megjelenésének leggyakoribb életkori tartományát – 25-35 év közötti nők –, akkor láthatjuk, hogy a szexualitás ilyen mértékű sérülése milyen komoly problémát jelenthet – különösen, ha az érintett a jövőben még szeretne gyermek(ek)et vállalni. A fájdalom végett a nők 78 százaléka él meg szexuális distresszt, vagyis a szexualitáshoz magas stresszszint kapcsolódhat, továbbá az érintett nők 32 százaléka számol be arról, hogy nem tud az együttlétek során kielégítően funkcionálni, míg összesen a nők 21 százaléka nem tapasztalt negatív hatást a szexuális életében (Fritzer és mtsai., 2013). A szexuális élet megváltozása kihathat a párkapcsolat minőségére is, s amennyiben a pár nem tud együtt megküzdeni a megjelenő nehézségekkel, az szakításhoz, váláshoz is vezethet, amely következményeképpen az érintett nő egy lényeges támogatástól esik el az endometriózissal való küzdelem során.

A negatív kép felvázolását követően felmerül a kérdés, hogy mégis milyen megoldások vannak a szexuális élethez kapcsolódó fájdalom csökkentésére endometriózis esetén?

Az orvostudomány szakirodalma a legtöbb bizonyítékot a műtéti beavatkozások mentén publikálta (Fritzer és mtsai., 2016; Lukic és mtsai., 2016). A műtéti beavatkozásokat követően az érintettek többségénél csökkent a szexualitás alatti és utáni fájdalom, javult a szexuális életminőség (Ferrero, Abbamonte, Giordano, Ragni, & Remorgida, 2007), csökkent a megzavart szexuális együttlétek száma és a partner irányába érzett bűnösség is, továbbá kisebb mértékű fájdalomtól való félelemről számoltak be. A fentiek értelmében a műtét egy megoldási lehetősgnek tekinthető, de mi történik, ha a fájdalom műtétet követően is fennmarad? – jelenleg is kérdése a nőgyógyászati vizsgálatoknak.

A műtét mellett a hormonális kezelések bizonyítékai a dyspareunia kezelésére még hiányosak, illetve a mellékhatások figyelembevételével kerülnek egyénenként mérlegelésre a szakorvosi ellátás során. A kiegészítő és alternatív kezelési lehetőségek jelenleg nem közöltek bizonyítékokon alapuló eredményeket a szexuális együttlétek alatt tapasztalt fájdalom csökkentésére.

A hiányzó eredmények felvetik a kérdést, hogy akkor mi mit tehetünk – a műtéti eljárás mellett – a szexuális egészségünk visszanyerésének érdekében? Összegyűjtve a szakmai társaságok – közöttünk a Szexuális Medicina Nemzetközi Társasága (International Society for Sexual Medicine) – ajánlásait, 4 fő pontot emelhetünk ki:

  1. Az időzítés

A női ciklus hormonváltozásai hatására a ciklus különböző napjain eltérően reagálunk a fájdalomra. Bizonyos napokon – leggyakrabban a menstruációs vérzést megelőzően és alatt - magasabb fájdalomélményről, tehát alacsonyabb fájdalomküszöbről számolnak be a nők világszerte. Endometriózis esetén a peteérés (ovuláció) is fájdalommal kísért lehet, továbbá két menstruációs ciklus között is jelentkezhet fájdalom. A Társaság ajánlása szerint érdemes követni és megismerni a saját működésünket, hiszen így a szexualitás terén is elkerülhetőek azon napok magasabb fájdalomélményei, amelyeken alapvetően érzékenyebben reagálnánk. Az időzítés, habár így a spontán együttlétek – szigorúbban véve: a spontán behatolás - ellen szól, mégis lehetőséget teremt a pozitív élmények átéléséhez.

  1. A kísérletezés

A szexuális együttlétek mentén érdemes hangsúlyozni, hogy nemcsak a behatolás tartozik ide, hanem sokkal tágabb értelemben ide sorolódik az érintés, a simogatás, a csók és a szexualitás – pár által elfogadott – egyéb módozatai is, amelyekről sok esetben hajlamosak vagyunk megfeledkezdni. Ezen lehetőségek ugyanúgy használhatóak a mindennapi intim együttlétek során, sőt talán gyakrabban is sor kerülhet rájuk. A párnak közösen érdemes – kölcsönös visszajelzésekkel kísérve – kikísérleteznie, hogy hogyan tudnak mindkét fél számára kielégítő intim életet élni a lehető legkevesebb fájdalommal.

  1. A pozícióváltás

A kísérletezés egyik része a pozícióváltás – bizonyos pozíciók kényelmesebbek lehetnek a fájdalom ellenére. A lényeg, hogy legyünk rugalmasak és merjünk új pozíciókat kipróbálni és beszélni is róla.

  1. A kommunikáció

Merj kérdezni, merj beszélni róla – a szexualitás terén különösen érvényesül. A fájdalomról és az endometriózis tüneteiről beszélni nem könnyű, így a szexuális életünk verbalizálása sem feltétlenül egyszerű. Ugyanakkor érdemes látni, hogy a jobb szexuális életminőséghez – fájdalom nélkül is – a közösen, együtt kialakított szexuális élet vezet. Ehhez mindössze arra van szükség, hogy a pár tagjai beszéljenek egymással – az érintett nő meg tudja fogalmazni fájdalomtüneteit, igényeit és szükségleteit, míg a férfipartner tud kérdezni, rugalmasnak és empatikusnak lenni. Kommunikáció nélkül egyik fél sem tudja, mi történik pontosan – mit utasít el a nő? A férfit vagy a fájdalmat?

Az endometriózis és szexualitás kapcsán további kérdések merülnek fel. Egy új kapcsolatban mikor beszéljünk az endometriózisról? S a dyspareuniáról? Minden esetben érdemes mérlegelnünk, mikor válik számunkra kényelmessé, illetve mi magunk mennyire tudunk erről beszélni. Az endometriózis említése sok esetben könnyebb lehet a fájdalmas együttlétekkel szemben, ugyanakkor az utóbbiról is érdemes lehet tájékoztatni az új partnert, akár már az első alkalmat megelőzően - hiszen így már az első alkalom során alkalmazható lehet a fentebb bemutatott 4 pont.

 

Írta: Márki Gabriella pszichológus, MEDEND Meddőségi és Endometriózis Intézet, Budapest; doktorjelölt, ELTE Pszichológiai Doktori Iskola; tudományos munkatárs, „Együtt könnyebb” Női Egészségért Alapítvány. Elérhetőség: marki.gabriella@gmail.com

kép: Designed by Freepik

Felhasznált szakirodalom:

Barbara, G., Facchin, F., Meschia, M., Berlanda, N., Frattaruolo, M. P., & VercellinI, P. (2017). When love hurts. A systematic review on the effects of surgical and pharmacological treatments for endometriosis on female sexual functioning. Acta Obstetricia Et Gynecologica Scandinavica, 96(6), 668–687. https://doi.org/10.1111/aogs.13031

Ferrero, S., Abbamonte, L. H., Giordano, M., Ragni, N., & Remorgida, V. (2007). Deep dyspareunia and sex life after laparoscopic excision of endometriosis. Human Reproduction (Oxford, England), 22(4), 1142–1148. https://doi.org/10.1093/humrep/del465

Fritzer, N., Haas, D., Oppelt, P., Renner, S., Hornung, D., Wölfler, M., … Hudelist, G. (2013). More than just bad sex: sexual dysfunction and distress in patients with endometriosis. European Journal of Obstetrics, Gynecology, and Reproductive Biology, 169(2), 392–396. https://doi.org/10.1016/j.ejogrb.2013.04.001

Fritzer, N., & Hudelist, G. (2017). Love is a pain? Quality of sex life after surgical resection of endometriosis: a review. European Journal of Obstetrics and Gynecology and Reproductive Biology, 209, 72–76. https://doi.org/10.1016/j.ejogrb.2016.04.036

Fritzer, Nadja, Tammaa, A., Haas, D., Oppelt, P., Renner, S., Hornung, D., … Hudelist, G. (2016). When sex is not on fire: a prospective multicentre study evaluating the short-term effects of radical resection of endometriosis on quality of sex life and dyspareunia. European Journal of Obstetrics, Gynecology, and Reproductive Biology, 197, 36–40. https://doi.org/10.1016/j.ejogrb.2015.11.007

Gao, X., Outley, J., Botteman, M., Spalding, J., Simon, J. A., & Pashos, C. L. (2006). Economic burden of endometriosis. Fertility and Sterility, 86(6), 1561–1572. https://doi.org/10.1016/j.fertnstert.2006.06.015

Hummelshoj, L., De Graaff, A., Dunselman, G., & Vercellini, P. (2014). Let’s talk about sex and endometriosis. The Journal of Family Planning and Reproductive Health Care, 40(1), 8–10. https://doi.org/10.1136/jfprhc-2012-100530

Jia, S.-Z., Leng, J.-H., Shi, J.-H., Sun, P.-R., & Lang, J.-H. (2012). Health-related quality of life in women with endometriosis: a systematic review. Journal of Ovarian Research, 5(1), 29. https://doi.org/10.1186/1757-2215-5-29

Lukic, A., Di Properzio, M., De Carlo, S., Nobili, F., Schimberni, M., Bianchi, P., … Caserta, D. (2016). Quality of sex life in endometriosis patients with deep dyspareunia before and after laparoscopic treatment. Archives of Gynecology and Obstetrics, 293(3), 583–590. https://doi.org/10.1007/s00404-015-3832-9

Schliep, K. C., Mumford, S. L., Peterson, C. M., Chen, Z., Johnstone, E. B., Sharp, H. T., … Buck Louis, G. M. (2015). Pain typology and incident endometriosis. Human Reproduction (Oxford, England), 30(10), 2427–2438. https://doi.org/10.1093/humrep/dev147

A bejegyzés trackback címe:

https://endometriozismagyarorszag.blog.hu/api/trackback/id/tr1513893378

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.