Van-e kapcsolat az endometriózis és a petefészekrák kialakulása között?

2018. november 10. - saladrienn

Az endometriózisnak klinikailag számos megjelenési formája különíthető el. Hashártyát érintő endometriózis esetében az endometrium-szerű szövet a kismedencei hashártyán vagy a petefészkek felszínén helyezkedik el. Másik formája az ovarialis (petefészek) endometriózis, mely csokoládé-cysta formájában jelenik meg. Ha a hashártya felszíne alatt 5 mm-t meghaladó mélységben terjed az endometrium-szerű szövet, mélyen infiltráló endometriózisnak (deep infiltrating endometriosis-DIE) nevezzük. Jóllehet, az endometriózist egy jóindulatú betegségnek tartjuk, mégis egyes tulajdonságai rosszindulatú sajátosságot mutatnak, mint például határokat nem respektáló növekedési tendencia, fokozott érképződés, illetve a nemcsak lokális, hanem ritkább esetben a hashártyán túli terjedés. A rosszindulatú elváltozások tulajdonságaival ellentétben, azonban az endometriózis nem mutat folyamatos növekedési-szaporodási hajlamot. Fontos kiemelni, hogy az endometriózis egy gyulladásos folyamattal járó állapot, mely fokozott kockázatot jelenthet rosszindulatú elváltozások kialakulásához.

No de van-e kapcsolat az endometriózis és a petefészekrák kialakulása között?

thinking-2681494_1280_1.jpg

Molekuláris vizsgálatok bizonyították, hogy endometriózisban szenvedő nők hasüregi folyadékában bizonyos immunsejtek, mint a macrophagok, és gyulladásos cytokinek mennyisége emelkedett. Az ösztrogén hormon jelenléte, főleg bizonyos hyperösztrogén állapotok, nagyban befolyásolják az endometriotikus szigetek növekedési aktivitását illetve a gyulladás által indukált sejtszaporodást.  Kockázatot jelent endometriózis atípusos endometriózissá történő átalakulásában (mely atípusos endometriózisra sejtszinten más tulajdonságok jellemzők, mint a típusos endometriózisra), mely szövettani tulajdonságait tekintve sem egyértelműen jóindulatú, sem rosszindulatú elváltozásnak nem tekinthető. Egyes közlemények szerint az atípusos endometriózisból kialakuló endometriózishoz köthető rosszindulatú elváltozások (EAM-endometriózis asszociált malignus elváltozás) egy köztes állapot a rák kialakulása előtt. Emellett, számos genetikai változás megtalálható mind az endometriózisban, mind az EAM-ben.

Az endometriózis asszociált rosszindulatú elváltozások körülbelül 80%-a a petefészekben található, míg 20% extragonadalis (nem nőgyógyászati szervek) elhelyezkedésű, mint pl. belek, hasfal.

Az endometriózisban szenvedő nők között két-háromszor gyakrabban fordulnak elő hám eredetű rosszindulatú petefészek daganatok.

A petefészekrák jár a legnagyobb mortalitással a nőgyógyászati daganatos megbetegedések közül. Ennek oka, hogy a betegség gyakran tünetmentes és korai stádiumban nehezen diagnosztizálható. Először 1925-ben Sampson és munkatársai írtak a lehetőségről, hogy petefészekrák kialakulhat endometriózisból.

Molekuláris és szövettani tulajdonságok alapján a petefészek rákok öt fő kategóriába csoportosíthatók: high-grade serosus, endometrioid, világos sejtes, mucinosus, és low-grade serosus carcinomák. A leggyakoribb altípus a high-grade serosus carcinoma (70%), endometrioid (10%), és a világos sejtes carcinoma (10%). Az endometrioid, illetve a világos sejtes carcinomák általában korai stádiumú betegségek, jól differenciáltak. Az endometriózis asszociált rosszindulatú elváltozások az utóbbi kettő szövettani alcsoportba tartoznak.

Több tanulmány is bebizonyította, hogy endometrioid, és világos sejtes carcinomás esetek megközelítőleg felében atípusos endometriózis elváltozás is jelen volt a vizsgált személyekben.

Endometriózisban és EAM-ben szenvedő pácienseknél számos kutatás vizsgálta a kockázati tényezőket, mint az csokoládé-cysta méretét, a hyperösztrogén állapotokat, a túlsúlyt, a méheltávolítás utáni hormonpótló kezelést. Más kutatások a védő faktorokat vizsgálták: a hormonális fogamzásgátlás, a terhesség, a méheltávolítás csökkenti a petefészek daganat kialakulásának kockázatát endometriózisban szenvedő betegek esetében. Több munkacsoport is leírta, hogy azon petefészekrákban szenvedő betegek, akiknél a rosszindulatú petefészek folyamattal egyidőben endometriózist is diagnosztizáltak, betegségük jobb prognózisú lett, mint az endometriózis nélküli petefészek tumoros betegek esetében.

Az endometriózisban szenvedő nők esetében két, háromszor nagyobb a hám eredetű petefészek daganatok kialakulásának esélye, mint a normál populációban, de endometriózisban szenvedő nők legnagyobb részénél soha nem fog petefészekrák kialakulni. Fontos felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy míg egy átlagos normál női populációban a nők 1-3%-nál fog életük során petefészekrák kialakulni, addig endometriózisban szenvedő nők populóciójában ez az arány 2% alatt van, tehát érdemi különbség nincsen.

Nincs evidencia arra, hogy a rendszeres nőgyógyászati hüvelyi ultrahang vizsgálat, és vérvizsgálat (tumormarker-szint: Ca125 ellenőrzés) képes a petefészekrák korai diagnosztizálására. Általánosságban elmondható, hogy kiegyensúlyozott diétával, rendszeres testmozgással, dohányzás, illetve alkohol-fogyasztás mellőzésével csökkenthető a rák kialakulásának kockázata.

 

Írta: 

Dr. Dobó Noémi

Szülész-nőgyógyász szakorvos jelölt

SE-I.sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika

 

Irodalomjegyzék: 

(1)   Giudice LC, Kao LC. Endometriosis. Lancet. 2004;364:1789-99. Review

(2)   Somigliana E, Vigano’ P, Parazzini F, Stoppelli S, Giambattista E, Vercellini P. Association between endometriosis and cancer: a comprehensive review and a critical analysis of clinical and epidemiological evidence. Gynecol Oncol 2006;101(2):331–341

(3) Wilbur MA, Shih IM, Segars JH, Fader AN. Cancer Implications for Patients with Endometriosis. Semin Reprod Med. 2017 Jan;35(1):110-116.

(4) Roman H, Ness J, Suciu N, Bridoux V, Gourcerol G, Leroi AM, Tuech JJ, Ducrotté P, Savoye-Collet C, Savoye G. Are digestive symptoms in women presenting with pelvic endometriosis specific to lesion localizations? A preliminary prospective study.

Hum Reprod. 2012;27:3440-9.

(5) Kats R, Collette T, Metz CN, Akoum A. Marked elevation of macrophage migration inhibitory factor in the peritoneal fluid of women with endometriosis. Fertil Steril 2002;78(1):69–76

(6) Eisermann J, Gast MJ, Pineda J, OdemRR, Collins JL. Tumor necrosis factor in peritoneal fluid of women undergoing laparoscopic surgery. Fertil Steril 1988;50(4):573–579

(7) Harada T, Yoshioka H, Yoshida S, et al. Increased interleukin-6 levels in peritoneal fluid of infertile patients with active endometriosis. Am J Obstet Gynecol 1997;176(3):593–597

(8) Munksgaard PS, Blaakaer J. The association between endometriosis and ovarian cancer: a review of histological, genetic and molecular alterations. Gynecol Oncol 2012;124(1):164–169

(9) Zeitoun KM, Bulun SE. Aromatase: a key molecule in the pathophysiology of endometriosis and a therapeutic target. Fertil Steril 1999;72(6):961–969

(10) Ness RB. Endometriosis and ovarian cancer: thoughts on shared pathophysiology. Am J Obstet Gynecol 2003;189(1):280–294

(11) Vigano P, Somigliana E, Chiodo I et al. Molecular mechanisms and biological plausibility underlying the malignant transformation of endometriosis: a critical analysis. Hum Reprod Update 2006; 12: 77–89

(12) Martini M, Ciccarone M, Garganese G et al. Possible involvement of hMLH1, p16(INK4 a) and PTEN in the malignant transformation of endometriosis. Int J Cancer 2002; 102: 398–406

(13) Nezhat F, Cohen C, Rahaman J et al. Comparative immunohistochemical studies of bcl-2 and p53 proteins in benign and malignant ovarian endometriotic cysts. Cancer 2002; 94: 2935–2940

(14) Krawczyk N, Banys-Paluchowski M, Schmidt D, Ulrich U, Fehm T. Endometriosis-associated malignancy. Geburtshilfe Frauenheilkd. 2016 Feb;76(2):176-181. Review.

(15) Brinton LA, Lamb EJ, Moghissi KS, et al. Ovarian cancer risk associated with varying causes of infertility. Fertil Steril 2004; 82(2):405–414

(16) Sampson JA. Metastatic or embolic endometriosis, due to the menstrual dissemination of endometrial tissue into the venous circulation. Am J Pathol 1927;3(2):93–110, 43

(17) McCluggage WG. Morphological subtypes of ovarian carcinoma: a review with emphasis on new developments and pathogenesis. Pathology 2011; 43: 420–432

(18) Pearce CL, Templeman C, Rossing MA et al. Association between endometriosis and risk of histological subtypes of ovarian cancer: a pooled analysis of case-control studies. Lancet Oncol 2012; 13: 385–394

(19) Kim HS, Kim TH, Chung HH et al. Risk and prognosis of ovarian cancer in women with endometriosis: a meta-analysis. Br J Cancer 2014; 110:1878–1890

(20) Acién P1, Velasco IAcién MCapello CVela P. Epithelial ovarian cancers and endometriosis Gynecol Obstet Invest. 2015;79(2):126-35

(21) Zanetta GM, Webb MJ, Li H et al. Hyperestrogenism: a relevant risk factor for the development of cancer from endometriosis. Gynecol Oncol 2000; 79: 18–22

(22) Modugno F, Ness RB, Allen GO et al. Oral contraceptive use, reproductive history, and risk of epithelial ovarian cancer in women with and without endometriosis. Am J Obstet Gynecol 2004; 191: 733–740

(23) Merritt MA, De Pari M, Vitonis AF et al. Reproductive characteristics in relation to ovarian cancer risk by histologic pathways. Hum Reprod 2013; 28: 1406–1417

(24) Gates MA, Rosner BA, Hecht JL, Tworoger SS: Risk factors for epithelial ovarian cancer by histologic subtype. Am J Epidemiol 2010; 171: 45–53.

(25) Melin A, Lundholm C, Malki N, Swahn ML, Sparen P, Bergqvist A: Endometriosis as a prognostic factor for cancer survival. Int J Cancer 2011; 129: 948–955.

A bejegyzés trackback címe:

https://endometriozismagyarorszag.blog.hu/api/trackback/id/tr4814335407

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.