Endometriózis történetem - 19. Klir Éva

2018. december 01. - saladrienn

Az én történetem 2013-ban kezdődött, 26 évesen. Mindig is fájdalmas volt a menstruációm, de akkor annyira fájdalmas volt, hogy mozdulni is alig tudtam sokszor.

Elmentem orvoshoz, aki tovább küldött urológushoz, megállapították, hogy semmi bajom, kaptam fájdalomcsillapítót és ezzel el voltam rendezve.

Ez egy darabig jó is volt, de a fájdalmak kezdtek erősödni. Ekkor ismét elmentem nőgyógyászhoz, aki közölte, cisztáim vannak.

Megijedtem, olyan gyorsan történt minden. Megvoltak a vizsgálatok és ott találtam magam a dombóvári kórház nőgyógyászati osztályán...

orsos.png

Eljött a műtét napja. 1,5 órás beavatkozás volt, utána az orvos elmondta, hogy meg kellett csonkítani a bal petefészkemet, de ettől még nyugodtan lehet gyerekem.

Megnyugodtunk, mivel a párommal ekkor már szerettünk volna családot alapítani.

A műtét után kb 2 évig panaszom nem volt, majd 2016-ban újból éreztem azt a fájdalmat, amiből tudtam, hogy baj van. Felkerestem Pécsen a Da Vinci magánklinikán Dr. Koppán Miklóst, aki a vizsgálat után elmondta, hogy újból cisztáim és endometriózisom van. Féltem egy újabb műtéttől, de tudtam, hogy csak ez segíthet. Ezt, Dr. Rácz Sándor végezte el Pécsen, akit a Koppán doktor Úr ajánlott. Ez a műtét is jól sikerült, lefejtették az endometriózisokat. Az orvos közölte, hogy egy évig próbálkozhatunk spontán a családalapítással, utána irány a meddőségi központ, ez így is lett. Ez az egy év alatt rendszeresen jártam kontrollokra. Nem jött össze a baba, viszont a meddőségin kiderült, hogy újból endometriózisom van.

 

Ismét felkerestük Koppán doktort 2018 májusában, aki a vizsgálatokból megerősítette az előbbi szörnyű tényt. Most már a petefészkemen, a húgyhólyagomon és a végbelemen is volt endometriózis. Nagyon megijedtünk, a doktor úr közölte újabb műtét vár rám, az eddigi legnagyobb,

mivel sebészorvos is szükséges hozzá. Kis esélyt jósoltak arra, hogy ideiglenesen sztómás legyek, amitől végképp megijedtem. Ennyi idősen nem lehetek az, belegondoltam ez mivel járna.

2018.08. 27-re kaptunk időpontot Szigetvárra. Nagyon féltem, sokat sírtam tudtam, hogy ez más lesz mint az eddigi műtéteim...

Augusztus 25-én este feküdtem be, másnap egésznap hashajtózás, miközben az agyam csak járt a hogyan továbbon. Lelkileg nagyon megviselt már eddig is, a férjem, a családom és a barátaim tartottá bennem a lelket.

Eljött az augusztus 27., ami nemcsak a műtét időpontja volt, hanem a második házassági évfordulónk napja is. Borzalmas volt. Ketten voltunk aznapra kiírva műtétre, a doktor úr reggel tartott egy kis tájékoztatót mi is vár ránk pontosan. Nagyon féltem, majdnem elsírtam magam, de próbáltam tartani, amíg közölte a papírjaim alapján, hogy velem kezdik, mivel én komplikáltabb vagyok.

Én csak sírtam, sírva toltak be a műtőbe ahol kaptam bátorítót és EDA-t a gerincembe. 

3,5 órás volt a műtét, ami szintén sikeres volt az orvosok utólagos elmondása alapján. Ébredés után az első kérdésem az volt a férjemtől,hogy ugye én nem lettem sztómás?! Nem lettem az, a belemből vágtak, a húgyhólyagomról és a petefészkeimről is eltávolították az endometriózist. 9 napot töltöttem a szigetvári kórházban, ami alatt 6 kilót fogytam. Első pár napban semmit sem ehettem, utána csak víz, majd pépes ételek. Alig vártam a napot, hogy hazamehessek, de eljött az is, úgy sétálhattam ki a kórházból, hogy ismét én nyertem.

 

Október 4.-én mentünk kontrollra vissza, tünetmentesnek nyilvánított a doktor úr, azt mondta teljes értékű életet élhetek és akár spontán is összejöhet a baba. Mondanom sem kell mennyire örültem.

Most jól vagyok, tartom a már elkezdett étrendemet és bízom benne, hogy soha többet nem találkozom az endometriózissal.

 

Dr. Koppán Miklós és Dr. Lakatos Levente szakmai és emberi hozzáállása egy percig sem kérdőjeleződött meg bennem, végig tudtam, jó kezekben vagyok, ezúton is szeretném nekik ismét megköszönni a munkájukat, valamint hálás vagyok a szigetvári kórház sebészeti osztály dolgozóinak lelkiismeretes munkájáért, nagyon kedvesek voltak.

 

Büszke vagyok magamra, hogy kibírtam erősebb lettem tőle. Nagyon remélem több ilyenbe nem lesz részem és minden nőt csak arra tudok biztatni: ha fáj menjen orvoshoz.

 

Klir Éva

 

Fontos: Az endometriózis történeteket az érintettek írják, saját tapasztalatukat és érzéseiket megfogalmazva. Ezeket a személyes beszámolókat módosítás nélkül adjuk közre a blogon, ezért a történetek nem tükrözik az Alapítvány véleményét és mivel nem szakértők írják, nem alkalmasak diagnózisra és nem helyettesítik az orvosi konzultációt. Ha bármilyen tünetet észlelsz magadon ami alapján endometriózisra gyanakszol, keress fel egy specialistát vagy fordulj hozzánk bizalommal!

A bejegyzés trackback címe:

https://endometriozismagyarorszag.blog.hu/api/trackback/id/tr414364735

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.