A szülészeti vérzések a fejlődő országokban ma is az anyai halálozás, a fejlett országokban pedig a szülés körüli szövődmények vezető tényezői. Az összes szülést tekintve 5 %-ban fordulnak elő, amely azt jelenti, hogy minden negyedik percben elveszítünk egy édesanyát a világon, azaz évente 140 ezer nő hal meg szülés körüli vérzés következtében. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy a vérzés súlyosságának valós felismerése majdnem mindig késik, mivel a várandóssággal együttjáró élettani változások nehezítik a diagnózist, emellett az ellátásért felelős orvoscsoport a legtöbb esetben alábecsüli a vérzés mértékét. A helyi protokollok hiánya, a társszakmák elégtelen kommunikációja tovább nehezítik a megfelelő kezelést. A fentiek miatt ma is komoly kihívást jelent a súlyos szülés körüli vérzések ellátása, amely a résztvevők jól szervezett együttműködését igényli.

A szülészeti vérzések típusai, okai

A szülészeti vérzések okai klinikai szempontból négy csoportba oszthatóak:
1. a méh izomzatának ellazulása (okai lehetnek például az elhúzódó szülés, ikerterhesség, fertőzés, gyulladás, több magzatvíz)
2. méhlepényi rendellenességek (például elölfekvő lepény, lepényleválás, mélyen tapadó lepény)
3. szülési sérülések (például a hüvely, a gát sérülése, méhrepedés)
4. véralvadási zavarok (például veleszületett vérzékenység, DIC, véralvadásgátló gyógyszerek befolyása)

Változások a véralvadásban a várandósság során

A várandósság alatt a véralvadás fokozódik, maximumát a terminusra éri el. Ez azt jelenti, hogy néhány kivételével (V., XI. és XIII.) minden alvadási faktor szintje megemelkedik – ez különösen vonatkozik a fibrinogén szintre, a von Willebrand és a VIII. faktorra, melyek szintje a kétszeresére emelkedik. A fiziológiás fibrinogénszint a terhesség végére 4-6 g/l, amelynek normál tartománya a nem terhes populációban csak 2-4 g/l. Az emelkedett fibrinogénszint ellensúlyozza a várandósság során fiziológiásan is gyakran csökkenő vérlemezkeszámot, így ez nem jár klinikai következményekkel. A plazmatérfogat a fokozott alvadási állapot mellett a szülésre éri el a maximumát, így a szervezet ezzel is felkészíti az anyát a szüléssel járó vérzésre. A fiziológiás hígulás miatt relatíve nagy mennyiségű vérvesztés esetén is hiányozhatnak annak jellegzetes klinikai tünetei. A shock jelei, mint az alacsony vérnyomás, szapora szívműködés csak jelentős (1500 ml-t meghaladó) vérvesztésnél jelentkeznek.

A definíció szerint súlyos szülés körüli vérzésről beszélünk (PPH) 1500 ml feletti vérvesztés vagy több mint 4 egységnyi vérszükséglet esetén.

Fibrinogén

A közelmúltban több vizsgálat is felhívta a figyelmet a fibrinogén jelentőségére, mint prognosztikai tényezőre a szülés körüli vérzések ellátása során. A fibrinogént a máj termeli és a szervezetben nincs raktára. Vérzés esetén az összes véralvadási faktor közül ez csökken a leggyorsabban kritikus szintre. A fibrinogénszint csökkenése hamarabb bekövetkezik a terhességi normálszintről a többi alvadási faktorhoz képest, bizonyos körülmények között ez 2 g/l alatti értéket jelent. Ma már evidens, hogy a fibrinogénszint esése fontos prognosztikai faktora a szülés körüli vérzés súlyosbodásának. Számos szerző vizsgálata igazolta, hogy ha a fibrinogénszint 3 g/l alatti – de különösen 2 g/l-nél alacsonyabb –, a vérzés korai fázisában súlyos progressziót jelent. Ugyanakkor a 4-5 g/l feletti szint esetén ettől nem kell tartani.
A fentiek miatt kiemelt fontossággal bír a fibrinogénszint ellenőrzése a várandósság utolsó heteiben (36-38. hét), mert értéke előjelezheti a szülés körüli vérzés fokozott kockázatát.

Szerző:

Dr. Hupuczi Petronella PhD

Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika

Maternity Szülészeti és Nőgyógyászati Magánklinika

Fibrinogén mérést végző laborok elérhetőségéért kattints ide: http://fibrinogen.hu/