Endometriózis Magyarország

„Mit hisztizik, maga már elmúlt negyven, kapjuk ki a méhét!”

A Női Egészségért Alapítvány mellett kampányol Polgár Tünde

2018. augusztus 28. - Női Egészségért

_mg_0687.jpgA 46 éves háziasszony, feleség és családanya tizenhat éve küzd a méhében növekvő miómák ellen. Az első jóindulatú daganatot egy második, majd egy harmadik követte, és hiába szedte hormonok tömkelegét, vállalva a megalázó helyzeteket, a mellékhatásokat, mint a bőrét elcsúfító rosaceát, a hangulatingadozásokat, mostanra a méhe is veszélybe került. Polgár Tünde a Feleségek Luxuskivitelben több epizódjában is beszélt gyógyíthatatlan nőgyógyászati betegségéről, mostantól pedig a Női Egészségért Alapítvánnyal karöltve vállalta, hogy ismertségét fiatal lányok, nők edukációjának szolgálatába állítja.

Először a Vivien és Dalma babaváró buliján beszéltél a miómáidról. Miért voltál ennyire őszinte?

Kizárólag azért vállaltam a szereplést, mert kihívást láttam a műsorban. Meg akartam mutatni, hogy a jómód és a féktelen pénzszórás nem kéz a kézben jár. Engem személy szerint több dolog is bosszant a mindennapokban, ezért a lehetőségeimhez mérten kiállok a számomra fontos ügyek mellett, és segítek, ahogy éppen tudok. Nagyon zavar a vendéglátásban és a háztartásokban tapasztalható pazarlás, és nem tudom tétlenül nézni a hátrányos helyzetű gyerekek nélkülözését sem. Mindezek mellett, a saját betegségem miatt is, szívügyem a nők egészségtudatosságának növelése. Szóval teljes mértékben tudatos döntés volt a részemről, hogy nyíltan kezeltem az állapotomat az egész műsor alatt.

Mi a gond a nők egészségtudatosságával?

Szerintem hiányzik belőlünk az egészséges mértékű egocentrizmus, nagyon sok nő hajlamos háttérbe szorítani saját magát a szeretteivel szemben. Csak akkor keressük fel az orvost, amikor a férjünkkel, a gyerekeinkkel, a nagymamával és a munkahelyi projekttel már minden rendben. Persze ott van a félelem is, mint fékező tényező. Inkább homokba dugjuk a fejünket, csak ne kelljen szembesülnünk egy esetleges betegséggel, problémával. Nem fogjuk fel, hogy ez a húsból, vérből, csontból és bőrből álló rendszer pont olyan sérülékeny, mint az autónk vagy a mobilunk.

Mióta tudsz a méhedben növekvő miómákról?

Az elsőt tizenhat évvel ezelőtt, a várandósságom alatt vették észre, de abban a pillanatban nem tulajdonítottam túl nagy jelentőséget a dolognak. Gondoltam semmiség, hiszen más nők is együtt élnek vele.

Könnyedén túllendültél ezen...

Csak eleinte. Nyomasztó betegségtudattal élni, ezért csak legyintettem rá. A betegségem akkortól okozott lelki problémákat is, amikor a fizikai problémák is felerősödtek. A hónapokig tartó vérzések alatt ugyanis folyamatosan fáradtabb, ingerlékenyebb az ember, ráadásul állandó bizonytalanságot éreztem a saját női létemmel, nőiségemmel kapcsolatban. Amikor nincs állandó ciklusod, az egyúttal azt is jelenti, hogy bármelyik percben vérezni kezdhetsz, vagyis nem tudod elengedni magad a tengerparton, egy koncerten vagy egy medencés buliban, ha nincs a közeledben tiszta mosdó. Bevallom őszintén, voltak depressziós időszakaim.

Tehát nem a fájdalom volt a legelviselhetetlenebb tünet?

A legsúlyosabb időszakban az ágyból sem tudtam felkelni, amikor menstruáltam, és bár nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy ez nem normális, mégis viszonylag kezelhető volt. Úgy intéztem, hogy a kritikus napokban ne kelljen kilépnem a házból, beszedtem egy csomó fájdalomcsillapítót és egész nap pihentem. Ennél sokkal rosszabbak voltak azok a megalázó szituációk, amikben néha részem volt. Emlékszem, egyszer édesapámékhoz érkeztünk látogatóba, amikor az autóból kiszállva, mintha megnyitottak volna egy csapot, átvéreztem egy extraméretű tampont, és a bokámra zúdult egy nagy adag vér. Persze az egyéb fizikai problémáktól sem lett jobb a közérzetem, állandó fáradtság, levertség, vashiány gyötört, karikásak voltak a szemeim és folyamatosan fogytam. Negyvennégy kilónál igazán aggasztóvá vált a helyzet, hiába ettem, merült le a szervezetem.

Milyen gyógymódokat próbáltál ki az elmúlt években?

Az idők során több különböző hormonkezelésen estem át, és nem egyszer a gyógyszer vagy az injekció mellékhatása miatt kellett váltani.  Mindig gyomorgörccsel vártam a diagnózist, hogy éppen nőttek-e, és mennyit a miómáim, hogy ne kelljen azt hallanom: itt a vége, műteni kell. Bevallom, mindig alkudoztam az orvossal, ha egészségügyi kaparásra küldött, hogy biopsziát csináljanak nálam. Rémes és megalázó volt teljesen kiszolgáltatottnak lenni. Lelkileg nagyon megviseltek ezek az alkalmak, igy egy idő után saját felelősségemre többet nem vállaltam a beavatkozásokat, és nem is fogom, amíg a vérképem feltétlenül nem indokolja.

Talán nincs olyan nőgyógyászati problémával küzdő nő, aki ne próbálkozott volna életmódváltással. Neked működött valami?

Számomra a hormonkezelések mellékhatásaként megjelenő rosacea tette be a kiskaput. Borzasztóan éreztem magam, biztos voltam benne, hogy a borvirágos orrom miatt mindenki alkoholistának gondol. Természetesen orvosi kontroll mellett, de kísérletezni kezdtem, változtattam az táplálkozásomon, és figyeltem, hogy miként reagálnak erre a ronda vörös foltok az arcomon. Kutakodás közben jó néhány hormondiétát is találtam, amik közül sokat ki is próbáltam. Szerencsére hamar kiderült, hogy ha odafigyelek az étkezésemre, akkor a bőröm mellett a miómáim, és a fajdalmaim is kordában tarthatók. Rengeteg halat eszem, és elhagytam a cukrot, ami nekem rengeteget segített. Nem mondom, hogy nem eszem időnként egy-egy finom szelet tortát, de a finomított cukrot szinte teljesen kiiktattam az életemből, agavé szirupot vagy xilitet használok. Emellett kerülök minden kemikáliát az étkezésben, nagyon sok rostot fogyasztok és rendszeresen sportolok. Mindezek hatására csillapodtak a görcseim, és a miómaim állandó növekedése is megállt.

_mg_0670.jpg

A férjed tudott támogatni ezen a hosszú és küzdelmes úton? 

Teljes mellszélességgel. Mindig, minden percben figyelt rám, elviselte és kezelte a hangulatingadozásokat, az olykor rám törő hisztit, vagy a sírógörcsöket, amiket a hormonok okoztak. Veszekszik velem, ha halogatom az orvost, ha kell, minden nap ráállít a mérlegre, és kirángat a gödörből, ha elkeseredek.

Amerikában az orvosok ki akarták venni a méhedet. Itthon egyből találtál olyan nőgyógyászt, aki hajlott a kompromisszumra?

Idehaza is nehéz volt olyan szakembert találni, aki nem akart rögtön drasztikus beavatkozást végezni. Volt olyan neves magánorvos, aki még az ajtóban kiosztott, hogy “Mit hisztizik, maga már elmúlt negyven éves, kapjuk ki a méhét!” Még a saját orvosom, aki több mint 20 éven át volt a nőgyógyászom, is mindig azt mondta, hogy icipicit húzhatjuk még, de lassan gondolkodjak el a műtéten. Én viszont makacs természet vagyok, ezért addig mentem, míg egy barátom által találtam olyan orvost, aki igyekszik minden tőle telhetőt megtenni a méhem megmentéséért. 

Jelenleg kapsz valamilyen kezelést?

Igen, de hormonokat most nem szedek, mert az elmúlt tíz évben annyira túladagoltak hormonokkal, hogy az orvos szünetet javasolt. Vannak kisebb-nagyobb problémák, amiket kezelünk, de a legfontosabb a gyakori orvosi vizit. Sajnos az elmúlt időszakban megint beindult egy hirtelen fogyás, úgyhogy elképzelhető, hogy szükség lesz valamilyen beavatkozásra.

Mit tapasztalsz, volt értelme az őszinteségnek?  

A válasz egyértelmű igen. Rengetegen írnak nekem, és nagyon megható, hogy sok 13-16 éves lány fordul hozzám a ciklusát érintő kérdésekkel, problémákkal., de van, akiről kiderül, hogy érintett, sőt, akadt olyan lány is, akit nemrég endometriózissal műtöttek. Úgy érzem, könnyebb nekik egy ismeretlen, de mégis valamelyest ismerős archoz fordulni az intim problémáikkal. Azt gondolják, hogy nekem van tapasztalatom, ami a saját betegségemmel kapcsolatban igaz is, de minden helyzet egyedi. Többek között ezért mondtam igent a Női Egészségért Alapítvány megkeresésére. Közösen ugyanis sokkal többet tudunk tenni, mint egyenként.

A Női Egészségért Alapítvány elsősorban endometriózisban érintett nőknek nyújt támogatást, de neked miómád van.

Nem hiszem, hogy a lényeg szempontjából ennek különösebb jelentősége lenne. A bázis, a kilátástalanság és a fájdalom ugyanaz, nem beszélve arról, hogy mennyi nőgyógyászati betegség létezik még, amire fel kellene hívni az emberek figyelmét. A lényeg, hogy legyünk résen, és ne dugjuk homokba a fejünket: a fájdalmas menstruáció nem normális! A sárga szerintem nagyon jó szín, mert a figyelmeztetést jelképezi, ahogy a rendszertelen vérzés, a fájdalom, a hormonális problémák is valami szervezetben lévő zavarról árulkodnak. Nem szabad teli gázzal áthajtani a sárga jelzésen, mert a következő a piros lesz.

Az interjút készítette: Haszon Zsófia

A bejegyzés trackback címe:

https://endometriozismagyarorszag.blog.hu/api/trackback/id/tr814207355

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kelly és a szexi dög 2018.08.29. 21:32:43

Nem jobb hamar túllenni a műtéten? Ha nen működik a terápia, 55 évesen már jobban megviseli a szervezetet...

gigabursch 2018.08.29. 21:32:47

Én elkérném előtte a doki heréit.

Hórukk 2018.08.29. 21:32:52

Ha a nő nem panaszkodik, nem megy orvoshoz, hanem fájdalomcsillapítókat szed és tűri a panaszait, akkor senki nem kényszeríti méheltávolításra. Persze mielőtt elvérzik valaki, célszerű elvégezni a műtétet, ha másképpen nem lehet meggyógyítani. Kíváncsi vagyok, hogy a riportalany hány éves, mivel a miómák a klimax után spontán vissza szoktak fejlődni - függetlenül az étrendtől és minden mástól is.

ételizésítő 2018.08.29. 21:33:07

Volt olyan csajom (évekig), akinek endometriózisa volt. Amikor épp olyanja volt, akkor iszonyú kínjai voltak, szerencsére miómája neki nem.

Mivel 46 év fölötti nő gyereket már valószínűleg úgysem akar, nem hiszem, hogy nem a legjobb megoldás lenne a méh eltávolítása, főleg ha ezzel akár az életét is mentik meg, de legalábbis nagyon sok kíntól megszabadítják.
A nemi életére nem lesz befolyással, mert a méh nem termel semmiféle hormont, aminek a nemi vágyhoz köze lenne.

BéLóg 2018.08.29. 21:33:12

Őszintén.
A problémát a méhe okozza.
A kezelések miatt borzalmasan sz***r.
A miómákok meg csak nőnek meg jönnek újra, meg újra.
TÉNYLEG, mit is mondjak, hát igen, a legjobb dolog tovább szenvedni!
A nőgyógyász meg gonosz.
süti beállítások módosítása