A történetem eddig csak azok ismerték, akik eddig támogattak ezen az úton, de most megosztom veletek.

Mindenkinek más a története, de egy közös ezekben az emberekben az, hogy endometriózissal küzdenek.

9 éves koromtól kezdődött minden, 14 évesen már nagyon erős gyógyszereket szedtem a piros betűs napokon. Édesanyám több orvoshoz is elvitt, ahol közölték, hogy gyerek vagyok és túlreagálom. A fájdalom küszöböm biztos alacsony. Az idő elteltével egyre erősebb fájdalmaim lettek, többször kórházba is kerültem vakbél gyanúval.

Gyógyszeres kezelésen kívül más nem történt. 16éves koromra már sok endometriózisra utaló tünetem volt. Véres vizelet, alhasi fájdalom a köztes időben, több napig tartó nagyon erős vérzés és elviselhetetlen fájdalom. A nőgyógyász nő, akihez elmentem legyintett és közölte túlreagàlom. Ő is nő tudja, hogy ez mind teljesen normális...Ezzel elkönyveltem, hogy tényleg csak velem lehet a baj.

2014-ben egy vetélés kapcsán merült fel a gyanú. A vizsgáló orvos küldött tovább egy urológushoz, amiért ma is nagyon hálás vagyok.

2015-ben diagnosztizálták, hogy endometriózisom van.

2016-ban fél év Gnrh és fél év Visanne kezelés után csináltak egy átjárhatósági vizsgálatot amin megállapították, hogy mindkettő petevezető teljesen zárt, illetve a méh és húgyhólyag hátsó fala teljesen összenőtt, a hólyagban pedig több csomó található. Így lombik programba vehettünk csak részt. Közben egy csokiciszta eltávolításra volt szükség. A beültetés sikertelen lett. Fél év múlva lett volna a következő beültetés, de megtörtént a csoda. 2 hónappal a sikertelen lombik után természetes úton várandós lettem a kislányommal.

A várandósságom nagy része szerencsére probléma mentesen telt. 2017 agusztusában életet adhattam a kislányomnak. A legnagyobb büszkeségem, csodám és oktatóm onnantól fogva.

A farfekvés miatt csak császármetszéssel jöhetett a világra. A műtét nem zajlott simán, több endometriózis csomót távolítottak el. A vérveszteség is nagy volt. Több egység plazmát kaptam, amely arra elég volt, hogy vért ne kelljen adniuk. Azt hittem, ezek után már csak jó fog következni, hiszen megszületett a mi kis csodánk.

A történetemnek azonban itt nincs vége, 4hónappal a szülés után kiderült, jobb oldali vese tágulatom van. Felhelyezésre került egy DJ katéter (belső vese katéter) és számos vizsgálat után kiderült, már nincs jobb oldali vese funkció, ami az endometriózis terjedésének valószínűsíthető.

Ezek után bár késve de felkerestem Dr. Bokor Attila nőgyógyászt. Gondolom ezt a nevet az érintetteknek nem kell bemutatni. A vizsgálatok után tovább küldött még további vizsgálatra, amely a bélendometriózis kizárására szolgál, mert igen, sajnos felmerült a gyanú. Az eredmények után pedig egy több órás hólyag és méh helyreállító műtét vár majd rám. A most nem régiben 5 órás vese eltávolító műtétem után. Ami alátámasztotta az endometriózis gyanút.

Mindez a sok nehézség arra tanít, hogy értékeljem minden apró percét az életnek. Az estéket, mikor megölelem a kislányom és férjem. Ezek ellenére szerencsésnek mondom magam hiszen nekem már megadatott a csoda, édesanya lehetek. Köszönetet tudok mondani a csodás férjemnek és családomnak illetve támogató csoportnak, akik ezen a hosszú úton végig kísértek és fognak még.

Azoknak, akik még a gyerekvállalás, műtétek előtt állnak, higgyen abban hogy vannak csodák. Az út lehet tele lesz akadállyal, de megéri.

Ne felejtsük el megköszöni, azoknak akik mindezt végig csinálják velünk, hiszen nekik sem könnyű.

Sok erőt és kitartás a betegségben való harcban.

Üdvözlettel: Porkolábné Barbara

Fontos: Az endometriózis történeteket az érintettek írják, saját tapasztalatukat és érzéseiket megfogalmazva. Ezeket a személyes beszámolókat módosítás nélkül adjuk közre a blogon, ezért a történetek nem tükrözik az Alapítvány véleményét és mivel nem szakértők írják, nem alkalmasak diagnózisra és nem helyettesítik az orvosi konzultációt. Ha bármilyen tünetet észlelsz magadon ami alapján endometriózisra gyanakszol, keress fel egy specialistát vagy fordulj hozzánk bizalommal!