A Női Liga tagjai 2018. tavasza óta azért dolgoznak immáron összefogva, hogy a leggyakoribb női megbetegedések, úgy mint az endometriózis, mellrák, méhnyakrák, petefészekrák és a babagenetika területén közösen támogassák a nők egészségét, mind az érdekérvényesítés, az edukáció, mind pedig az egészségmegőrzés területén. Mindezt hitelesen, szakmai támogatás mellett teszik. A Liga első, közösen kitűzött célja, hogy érintetteknek lehetősége legyen igénybe venni az adókedvezményt, amely jelenleg a fent említett betegségek esetén nem érvényesíthető.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 40. §-a rendelkezik arról, hogy a súlyosan fogyatékos személyek személyi kedvezmény címén az összevont adóalap utáni adó terhére adókedvezményt érvényesíthetnek.
Ki tekintendő súlyosan fogyatékos személynek ehhez kapcsolódóan? Ki érvényesítheti a kedvezményt? Mi a kedvezmény érvényesítésének a feltétele? Olvass tovább a válaszokért!
Az Szja tv. értelmében az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg, 2018-ban 6900 forint havonta.
Súlyosan fogyatékos személynek tekintendő, aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. A személyi kedvezmény igénybevétele szempontjából a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet határozza meg.
Kedvezményt az érvényesíthet, aki a rendelet mellékletében meghatározott betegségben szenved, vagy a mellékletben meghatározott fogyatékossággal él. Miután taxatív felsorolásról van szó, így a mellékletben nem szereplő betegségek után nem érvényesíthető az adókedvezmény. Az adókedvezmény igénybevételére jogosító, a rendeletben szereplő leggyakoribb betegségek a teljesség igénye nélkül a következők:
- hallási fogyatékosság,
- látási fogyatékosság,
- mozgásszervi fogyatékosság,
- veleszületett enzimopátiák, e körbe tartoznak – többek között – a laktózérzékenység miatt fellépő betegségek,
- emésztőrendszer betegségei, e körbe tartoznak – többek között a gluténérzékenység miatt fellépő betegségek, endokrin és anyagcsere betegségek, ezen belül is az I. típusú, és a szövődményekkel járó II. típusú cukorbetegség.
A kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély rendelkezzen a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal.
Az orvosi igazolások kiállításakor gyakran tapasztalható, hogy a betegség kezdetét nem tünteti fel az orvos, csak az évszámot írja az igazolásra. Ilyen esetben, vagyis ha nem kerül sor a pontosításra, akkor álláspontom szerint az igazolás kiállításának időpontjától lehet a kedvezményt érvényesíteni.
A kiadott igazolásról adatszolgáltatási kötelezettség terheli az orvost.
A fogyatékosság minősítését a háziorvosnál, illetve az egészségkárosodás jellegétől függően a szakorvosnál lehet kezdeményezni. A fogyatékosság minősítésére és az igazolás kiállítására vonatkozó szabályokat a 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet határozza meg. A rendelet mellékletében meghatározott igazolást a szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve általuk készített dokumentumok alapján a háziorvos állítja ki.
Így például a parkolási igazolvány tárgyában hozott határozat vagy a megyei kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szerve által kiadott szakvélemény nem felel meg az EüM rendeletben meghatározott igazolásnak, ezek alapján személyi kedvezmény nem vehető igénybe.
Az igazoláson a betegség/fogyatékos állapot kezdő időpontjának kell szerepelnie, valamint, hogy az állapot végleges minősítésű, vagy a későbbiekben további felülvizsgálatra kötelezett-e a magánszemély.
Végleges fogyatékosság megállapításakor az erről szóló igazolás alapján minden évben érvényesíthető az adókedvezmény.
Az adókedvezmény kizárólag akkor vehető figyelembe, ha a magánszemély már az igénybevétel időpontjában rendelkezik az orvosi igazolással. A személyi kedvezmény rokkantsági járadékot vagy fogyatékossági támogatást megállapító határozattal is igénybe vehető. A fogyatékossági támogatás iránti igényt a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala felé kell benyújtani, míg a rokkantsági járadék megállapítására a lakóhely szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv jogosult, melyet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósít.
A személyi kedvezmény alanyi jogon jár – amennyiben a betegség, a rokkantság megfelel a jogszabályokban előírtaknak –, azonban az igénybevétel további feltétele, hogy a súlyosan fogyatékosnak minősülő magánszemély szerezzen az összevont adóalapba tartozó jövedelmet, amely után adófizetési kötelezettsége keletkezett – függetlenül attól, hogy milyen jogviszony vagy egyéb jogcím alapján és milyen rendszerességgel szerezte azt.
Természetesen adóköteles jövedelem hiányában a személyi kedvezmény nem érvényesíthető, és arra sincs lehetőség, hogy a jogosult adóköteles jövedelem hiányában másnak átadja a kedvezményt érvényesítésének jogát (például szülőnek, házastársnak).
Amennyiben a magánszemélynek például munkaviszonya alapján rendszeres jövedelme van, akkor a munkáltatója felé tett adóelőleg-nyilatkozat alapján már a fizetendő adóelőlegnél érvényesítheti az adókedvezményt.
Nincs akadálya annak, hogy a magánszemély döntése szerint csak az adóévi bevallásában érvényesítse a személyi kedvezményt, például, ha megbízási szerződés alapján csak néhány alkalommal szerzett jövedelmet az adóévben, és az adóelőlegből a kifizető nem érvényesítette a kedvezményt, akkor az adózó az éves adóbevallásában utólag érvényesítheti azt – amennyiben valamennyi feltételnek megfelel.
Az orvosi igazolást nem kell csatolni az adóbevalláshoz, de az elévülési időn belül meg kell őrizni, mert a kedvezményre jogosultság az esetleges adóellenőrzés során e dokumentummal igazolható.
Fontos tudni azt is, hogy amennyiben az adóévet, esetleg több adóévet követően utólag állapítják meg a kedvezményre való jogosultságot, akkor az igazoláson feltüntetett kezdő naptól az adókedvezmény az 5 éves elévülési időn belül, visszamenőleg, az éves adóbevallás(ok) önellenőrzésével visszaigényelhető.
A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 19. § b) pontja szerint a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala az adókedvezmény megállapításához a határozattal egyidejűleg hatósági igazolványt ad ki.
„19. § A fogyatékossági támogatás megállapítása esetén
- b) a jogszabályban maghatározott adókedvezmény megállapítása céljából a fogyatékossági támogatást megállapító határozattal egyidejűleg hatósági igazolványt kell kiadni. A hatósági igazolvány tartalmazza a jogosult családi és utónevét, születési helyét, születési idejét, a kiállítás alapjául szolgáló tényt, a hatósági igazolvány által igazolt jogot és az igazolvány hatályát. A hatósági igazolvány a felülvizsgálat időpontjáig, de legfeljebb 5 évig hatályos. Ha a fogyatékossági támogatásra jogosult személy állapota végleges, a hatósági igazolványt – a 6. § (1) bekezdése szerinti szakkérdés vizsgálata nélkül – további 5 éves időtartamra ki kell adni.”
Tekintettel arra, hogy a határozat és az igazolvány ugyanazt a tényt rögzíti, indokolt esetben egyszerre adják ki az adózó részére, így az EüM rendeletben foglaltakkal nem ellentétes, ha az adózó nem a határozattal, hanem az igazolvánnyal bizonyítja a kedvezményre való jogosultságát.
Szerző: Dr. Szilágyi Zsuzsanna ügyvéd, infokommunikációs szakjogász, Szilágyi Ügyvédi Iroda
Forrás: NAV Tudnivalók a személyi kedvezmény érvényesítéséről, illetve adozona.hu ugyanerről
