Az Én történetem, 10 évvel ezelőttig nyúlik vissza. 
Akkor 19 éves voltam, iskolába jártam még. Nyáron kezdődtek a panaszaim, ami abból állt, hogy annyira fájt a hasam amikor menstruáltam, mintha ki akarna szakadni a méhem. Nem tudom, mihez hasonlítani. Semmilyen pozíció nem volt kényelmes. De, mivel sose voltam az a has fájós fajta így megijedtem, hogy valami komoly baj van.

Először elmentem nőgyógyászhoz, hozzá teszem nem volt külön doktor akihez jártam, mindig az ambulanciára mentem be és kivártam a sorom, akihez éppen kerülök. Ekkor is ezt tettem, behívtak, megvizsgáltak, vettek le kenetet, majd mondta a doktor Úr, hogy felír másik fogamzásgátlót, mert arra gyanakszik, hogy amiatt vannak a panaszaim. Csak halkan jegyzem meg, hogy évek óta egy gyógyszert szedtem, semmi panaszom nem volt. De, mivel Ő volt az orvos így kiváltottam, elkezdtem azt szedni.

Teltek a hónapok, de a fájdalom nem múlt. Már nem csak a menstruáció ideje alatt fájt nagyon a hasam, hanem szex közben is, bizonyos pózokba kényelmetlen volt. (Mintha valami lett volna odalent, egy kis labda, amihez ha hozzá érnek, iszonyúan fájt) Persze nem mertem mondani, gondoltam Velem van a baj.

A 46 éves háziasszony, feleség és családanya tizenhat éve küzd a méhében növekvő miómák ellen. Az első jóindulatú daganatot egy második, majd egy harmadik követte, és hiába szedte hormonok tömkelegét, vállalva a megalázó helyzeteket, a mellékhatásokat, mint a bőrét elcsúfító rosaceát, a hangulatingadozásokat, mostanra a méhe is veszélybe került. Polgár Tünde a Feleségek Luxuskivitelben több epizódjában is beszélt gyógyíthatatlan nőgyógyászati betegségéről, mostantól pedig a Női Egészségért Alapítvánnyal karöltve vállalta, hogy ismertségét fiatal lányok, nők edukációjának szolgálatába állítja.

Először a Vivien és Dalma babaváró buliján beszéltél a miómáidról. Miért voltál ennyire őszinte?

Kizárólag azért vállaltam a szereplést, mert kihívást láttam a műsorban. Meg akartam mutatni, hogy a jómód és a féktelen pénzszórás nem kéz a kézben jár. Engem személy szerint több dolog is bosszant a mindennapokban, ezért a lehetőségeimhez mérten kiállok a számomra fontos ügyek mellett, és segítek, ahogy éppen tudok. Nagyon zavar a vendéglátásban és a háztartásokban tapasztalható pazarlás, és nem tudom tétlenül nézni a hátrányos helyzetű gyerekek nélkülözését sem. Mindezek mellett, a saját betegségem miatt is, szívügyem a nők egészségtudatosságának növelése. Szóval teljes mértékben tudatos döntés volt a részemről, hogy nyíltan kezeltem az állapotomat az egész műsor alatt.

Az én történetem szerintem kifejezetten hétköznapinak mondható.

Pont azért tartottam fontosnak, hogy megosszam, mert olyan esetről van szó, ami bárkivel megtörténhet, gyakorlatilag úgy, hogy évekig észre sem veszi.

Nagyjából tizennyolc éves voltam, amikor a menstruációs ciklusaimtól teljesen függetlenül alhasi görcseim kezdtek jelentkezni. Az első egy-két évben nem is igazán figyeltem oda rá; elfoglalt voltam, tanultam, dolgoztam, stresszeltem, Budapest és Szeged között ingáztam és nem kifejezetten nehezítették meg a hétköznapjaimat a néha rám törő görcsök.

Az évek múlásával fokozatosan erősödött a fájdalom mértéke, míg végül, körülbelül húsz éves koromban rászántam magam, hogy elmenjek a nőgyógyászomhoz. A hasi-, és hüvelyi ultrahang után azt mondta, hogy apró ciszták vannak a petefészkeimben, de semmi komoly dologról nincs szó, ne aggódjak, menstruációval ürülni fog, addig szedhetek rá fájdalomcsillapítót. Így is tettem, a fájdalomcsillapító meg is oldotta mindig a problémát és nagyjából négy évig így ellensúlyoztam a ciszták okozta görcsöket.

Hallottatok már a Keresztény Családi Centrumról? Én sem.

Pedig már egy éve működik sikeresen a Budai Irgalmasrendi Kórházon belül. Küldetésük, hogy segítséget nyújtsanak a tudatos családalapításban és a családbővítésben, fiatal felnőttek esetében pedig a prevenció és felvilágosítás területén. Mindezt érvényes TAJ kártyával térítésmentesen(!), szűrővizsgálatokkal, a szükséges kezelések helyben történő elvégzésével, lelki segítségnyújtással illetve tanácsadással biztosítják. Kapuik nyitva állnak minden házaspár, párkapcsolatban élő illetve egyedülálló nő és férfi, továbbá serdülőkorban lévő fiatal nő és fiatal férfi előtt, vallástól és világnézettől függetlenül.

Mindenképpen szerettük volna bemutatni nektek ezt az új és egyedülálló lehetőséget, ezért úgy döntöttünk, hogy személyes tapasztalatokon keresztül számolunk be a Centrumról*. Én ugyan csak félig vagyok „tipikus” páciens, mert nem állok családalapítás előtt (csak lélekben, mert még várom az apát), de már elég hangosan ketyeg a biológiai órám, endometriózisom és Hashimotom is van, ráadásul épp eljött az ideje egy teljes kivizsgálásnak is, úgyhogy örömmel vállaltam, hogy bejelentkezem és rendszeresen beszámolok a folyamatról.

A Centrum egyik különlegessége egy teljesen egyedülálló betegút támogatási forma, ami azt jelenti, hogy egy kijelölt, szakképzett koordinátor szervezi, fogja össze és kíséri figyelemmel a vizsgálatokat és az eredményeket. Nekem páciensként tulajdonképpen csak annyi a dolgom, hogy a megadott időpontban megjelenjek a megadott helyen. Nem kell telefonálgatni, online bejelentkezni, leleteket magammal vinni, gondolatot olvasni vagy éppen googlezni, hogy hova is kellene még továbbmennem… Van egy ember, akihez mindig fordulhatok és segít. Ez nagyon jól hangzik, nem?

A női szervezet leggyakoribb jóindulatú daganata a méhfal izomrétegéből kiinduló myoma (leiomyoma, fibroid). A nők közel 50%-a válik érintetté élete során.  Kialakulásának pontos menetét még nem ismerjük, de az ösztrogén hormon növekedést serkentő hatását már tisztázták. Ennek megfelelően a myoma megjelenése is arra az életkorra esik, amikor magas a szervezet ösztrogén szintje, vagyis a menses megjelenésétől egészen a menopausa időszakáig.

Megjelenését tekintve is számos variációt mutat. A méh izomrétegében bárhol kialakulhat, egészen felszínesen is, de akár közel a méh üregéhez is, vagy abba bele is nőhet. Ennek megfelelően az általa okozott tünetek is nagy egyéni különbségeket mutatnak. 

Talán nekünk, egyedülálló nőknek a legnehezebb, mert sokszor érezzük azt, hogy nincs kiért és miért küzdenünk tovább. Nagyon sok ember mondott le rólam a betegségem miatt, akik már nem részesei az életemnek, párszor kikosaraztak miatta, mondván "betegen nem kellesz"  és sokszor a családom tagjai sem értettek meg teljesen, de nem hibáztatom őket, hiszen amíg nem élsz együtt az endometriózissal, addig fogalmad sincs róla min megy keresztül egy endometriózisban szenvedő.

A történetem 2016 nyár végén kezdődött, amikor hazaértem a nyaralásból. A nyaralás alatt összeszedtem egy kisebb hasmenéses vírust, és a vírus legyőzése után a nyálkás széklettel kellett szembenéznem. Minden egyes alkalommal nyálkás-, és egyre több esetben véres volt a székletem. Nagyon megijedtem, így felkerestem a háziorvosomat. Kaptam antibiotikumot, majd antibiotikumos kúpot, de a panaszaim nem szűntek. 2017 januárjában megcsináltattam a székletleoltást, ami negatív lett. A háziorvosom továbbküldött Komlóra, alhasi ultrahangra, és abban állapodtunk meg, ha negatív lesz, akkor elkerülhetetlen a colonoscopia (vastagbéltükrözés). Negatív lett, így 2017 februárjában megcsinálták (szerencsére altatásban) a colonoscopiát. Természetesen negatív lett, de a tüneteim továbbra is fennálltak. Az orvosom, aki nagyon alapos volt, értetlenül állt a helyzet előtt, mert gastroenterológiai szempontból egészséges voltam. Fel akarta írni ugyanazt az antibiotikumot, amit a háziorvosom először felírt, de mondtam neki hogy hasztalan volt, így nem szedném be feleslegesen. Nagyon-nagyon csóválta a fejét, így arra kért keressek fel egy magánrendelőt, ahol laktózintoleranciát néznek, mert még erre tud gyanakodni, más ötlete jelenleg nincs. Elmentem, megcsináltattam, kifizettem...meglepő mód ez is negatív lett. Nagyon el voltam keseredve.

Számos helyen olvashatunk arról, hogy megfelelő étrendi változtatásokkal segíthetjük az endometriózis tüneteinek enyhítését, a gyógyulást, illetve az újbóli kialakulás megelőzését, azonban korántsem egyszerű abban eligazodni, hogy merre is induljunk el, amikor nekikezdünk az étrendváltásnak.

Érdemes tehát lépésről lépésre haladni, lehetőleg szakértő segítségével, és nagyon fontos azt is megérteni, hogyan segítheti az étrendi változtatás az egészségi állapotunkat és hogyan támogathatja a tünetek enyhülését és a gyógyulást.

Mitől egészséges egy étrend?

Az étrend általánosságban akkor támogatja az egészségünket, ha megadja a szervezetünk számára fontos tápanyagokat, értve ezalatt a megfelelő fehérje, zsír és szénhidrát mennyiségét és arányát, valamint általa a szervezetünk hozzájut a megfelelő mikrotápanyagokhoz is, vagyis vitaminokhoz, ásványi anyagokhoz és fitotápanyagokhoz. Ezért nagyon fontos, hogy amikor étrendet váltunk figyelemmel legyünk ezekre. Az egyoldalú étkezés, amely nem viszi be a megfelelő tápanyagokat, hosszú távon hiányállapotokhoz vagy egyéb problémákhoz vezethet.

Júliusban arról kérdeztük az endometriózisban érintetteket, hogy milyen extra költségeket jelent számukra a betegség. Az online kérdőívünket 299 endometriózis műtéten átesett nő töltötte ki.

A válaszokból jól látszik, hogy a legnagyobb terhet az orvosi kezelés jelenti; 90% jelölte meg a rendszeres orvosi kontrollt, de 62% említette a gyógyszer és 58% az orvoshoz történő utazás költségét.

A folyamatos orvosi ellenőrzés és kezelés mellett a műtét után életmódváltás javasolt. Az adatok is mutatják, hogy sokan valóban módosítanak az étrendjükön, ami ugyancsak sok plusz kiadással jár. 69% említette a mentes ételeket, ami így a második legtöbb extrát jelentő tétel.